Versek kicsiknek

A versek bármilyen felhasználása csak a szerző nevével és a vers címének megjelölésével együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

Kiscsoport Jó reggelt, jó reggelt! Nyújtózkodva kelek, Hétfőtől péntekig már oviba megyek. Napocska, napocska! Itt vagy te is ébren. Mi már talpon vagyunk, te meg fenn az égen. Pizsama, pizsama bekerül az ágyba, Gyorsan felöltözöm a kedvenc ruhámba. Kakaó, kakaó és vaj a kiflire, Éppen hogy van idő egy kis reggelire. Fogmosás, fogmosás, aztán már indulunk, Az óvoda felé vezet a mi utunk. Kiscsoport, kiscsoport, bizony ide járok. Az ajtófélfánál toporogva állok. Anyukám, anyukám most nem jön be velem. Elköszönök tőle, szorosan ölelem. Megsúgja, megsúgja, szeret és jön értem. Hamar délután lesz, cseppet sem kell félnem. Hívogat, hívogat be az óvónéni, Közelgő lépteit mosolya kíséri. Kacagás, kacagás árad a szobából, Visszanézek mégis a szemem sarkából. Bátorság, bátorság - súgja anyu nekem - Hidd el, minden jó lesz, drága, szép gyermekem!
Szünidő Eljött a szünidő Végre már, végre már, Süt a nap, kék az ég, Itt a nyár, itt a nyár. Nyaralunk, utazunk Vonaton, vonaton, Vár ránk a hullámzó Balaton, Balaton. Visszük a matracot, Pancsolunk, pancsolunk, Ebédre meg dinnyét Majszolunk, majszolunk. Csípnek a szúnyogok, Az se bánt, az se bánt, Kenjük a bőrünket, Nap nem árt, Nap nem árt. Sokáig fenn vagyunk, Ennyi jár, ennyi jár, Mert hamar elillan Ez a nyár, ez a nyár.
Palacsintavers Palacsinta, palacsinta, Sokféle és csalafinta. Íze mesés! Édes, krémes, Az alakja tekervényes. Finom pudinggal megkenve, Tejszínhabbal is befedve, Öntetből meg csokoládé, Ez aztán a szép parádé! Ha úgy tetszik, vanília Kell a tészta bugyraiba. Pakold tele cukros mákkal, Málnás, barackos lekvárral. Hogyha úgy tartja a kedved, Sós ízekkel jól tömjed meg! Sonka, sajt, vagy akár spenót, Tehetsz bele sok földi jót, - Kinek ízlése nemesebb - Tejföllel még kellemesebb. Középre tedd, mert a végén Kifolyik majd a két szélén. Palacsinták a családban, Sorakoznak mind a tálban. Papacsinta, mamacsinta, Csintalan kispalacsinta, Mind megesszük őket még ma!
A zebra Kockás, pöttyös, tarka-barka? Ez lenne a módi? Zebracsíkos ruházatom nem műbőr! Valódi! Ne nézz lónak! A paripa csak távoli rokon, az emberrel barátkozik, de nem veszem zokon. Szeretem a friss, zöld füvet, de nem élek szalmán, gepárd elől átvágtatok végtelen szavannán. Nem szégyellem kimondani feketén-fehéren, otthonomban az oroszlán ősi ellenségem. Vészhelyzetben meglódulok féktelen ütemben, csak a por látszik utánam, én vagyok nyeregben. Ha úton vagy, könnyen találsz zebrákat felfestve, mikor lépkedsz a sávokon, jussak az eszedbe.